Soprontól 12 km-re fekszik. Lakóinak száma ma Kisboz-zal együtt mindösszesen 280 fő. A „külvilággal” a Sopron-Balf,( Fertőrákos ) és a Hidegség, Fertőd irányába vezető országút, illetve a Fertő tó körül egészen az országhatárig kiépített-kijelölt kerékpárút köti össze a községet. Ezen kívül a 3 km-re fekvő Nagycenk felé épült országút a 84-es és 85-ös főutakkal is közvetlen kapcsolatot biztosít. Ezen út mentén épült ki a községhez tartozó úgynevezett Kisboz is 22 házával és 51 lakosával, és ezen út mentén van a falu vasútállomása is.
Tájékoztatásul néhány nagyobb városhoz való távolsága:
Budapest 207,
Debrecen 426,
Eger 328,
Győr 77,
Kaposvár 210,
Kecskemét 285,
Miskolc 380,
Pécs 277,
Szombathely 63,
Veszprém 133 km.
Elhelyezkedése révén természetrajza változatos, rendkívül gazdag növény és állatvilága.
Érdekesség , és különösen gyengén esős időben látható, a békák tavaszi és őszi vándorlása a domboldal és a nádas között a Hidegség -Fertőboz közötti úton át. (megóvásukra több békaalagút épült a közút alatt)
A Fertő-tó és Fertőboz természetrajzának kialakulása
• A harmadkor közepén a mai Dunántúlt ( a Kisalföldet is) sekély vízű tenger borította. A magasabban fekvő bécsi medence vizei a Lajta és a Dévényi hegyek között a Kisalföldre tódultak, és a Dunántúl déli felére ömlöttek. Ennek során az akkor is alacsonyabban fekvő terület (a mai Kisalföld észak-nyugati része) az ülepítő szerepét töltötte be. A tenger lassan feltöltődött a folyók hordalékaitól, kiédesült és tavakra szakadozott.
• A negyedkor elején a technochnikus mozgások következtében kiemelkedett a keszthelyi-gleinenbergi víz választó vonal. Ez megváltoztatta a folyók irányát, nem délre, hanem a mai irányba, kelet felé tartottak. A Duna is szép lassan keleti irányú lett, közben az irányváltoztatás folyamán a terület északi részén 200-300 m vastag kavicstakarót teregetett szét.
A terület délebbi részein az Ős-Ikva, Ős-Répce és Ős-Rába is észak-keleti irányba mozdult, és szintén kavicsot raktak le. A két nagy kavicstakaró között a mostani Kisalföld észak-nyugati részén a terület lassan megsüllyedt, és ennek legmélyebb részén jött létre a Fertő-tó mai medencéje.
• A negyedkor végén (Pleisztocén ), illetve a jégkorszak száraz időszakában a szél is tovább alakította a vidéket.
A szinte állandóan tomboló észak-nyugati szélviharok megbontották és messzire fújták a folyók finom hordalékát, a Pannon tenger lazább üledékeit.
Ahol azonban a finom réteget vastag kemény kőzetek védték, ott azok megmaradtak. Így az Ős-Ikva (mely a mainál sokkal jelentősebb folyó volt ) kavicstakarója védte meg a kifúvástól a fertőbozi,- a tó medrétől kb. 100-150 méterre emelkedő, sok helyen 200 m magas meredek falú dombot .
Így alakult ki a falu mai földrajza, egyrészt a Fertő-tóval, másrészt a magas dombsorral határolt területen.
• Éghajlata:
A falu éghajlatát befolyásolja a tó. A nagy vízfelület klíma módosító hatása különösen a nyári időszakban jelentős. A víztömeg és az iszap jelentős hőt halmoz fel, ezzel mérsékli a település levegőjének hő ingadozását.
A kiegyenlítő hatás következtében hajnalban és este levegőt tisztító enyhe szellők keletkeznek egyébként szélcsendes időben is. E hatások egészségügyileg igazoltak.
Az évi középhőmérséklet 10 C°, a legmelegebb a július átlagosan 20 C°, a leghidegebb január –0,5 C°
Uralkodó szél az észak-nyugati, a dombtetőkön erős szelek fújnak. A csapadék mennyiség átlagosan 650 mm, erősen csökkenő.
• Növényvilágot a tótól kifelé haladva a nádasok, gyékényesek, aztán a zsámbékosok, majd a magas sásokhoz kapcsolódó táprétek, végül a legelők képviselik.
Igen fontos érték a nád. A parti szegélyeken a vékony szálú silányabb nádat nyáron zöldtakarmányként magas cukorfoka miatt szeretik az állatok.
Nagyobb hasznot a száraz nád adja. Ennek itt nagy hagyománya van, és ma is aratják és feldolgozzák.
A tó mellett húzódó domboldalt ellepik a szőlők. Itt terem a messze földön híres kékfrankos, a piros és zöld veltelini és a tramini.
A szőlők és borok minőségét kedvezően befolyásolja maga a tó. Csökkenti a hőmérséklet ingadozást, a nagy meleg és csapadékhiány idején a párolgás vízpárával csökkenti a levegő szárító hatását.
• Állatvilág
Itt 250 madárfaj él, ami egyedülálló az országban. Ezek közül 100-nál több itt költ, 150 pedig a tavaszi-őszi vándorláskor telepszik meg a tavon.
Leggyakoribbak a fácán, a fogoly, a fürj, a rigók és a szőlőket a hajnalban és este csapatostól dézsmáló seregélyek.
Különleges madarai a tónak: a kis és nagy kócsag, a hattyú, a kanalas gém.
Külön színfolt az erdők szarvasánál kisebb fertői szarvas.